Crowley legújabb könyvében az aprócska Portugália 16. század eleji gyors és lélegzetelállító felemelkedését meséli el. A portugálok ritka tengerhajózási bravúrt hajtottak végre, amikor a Jóreménység fokát megkerülve felfedezték az Indiába vezető tengeri útvonalat. Gyarmatosító hadjáratokat vezettek a muzulmán uralkodók ellen, és a velencei kereskedőket háttérbe szorítva ellenőrzésük alá vonták a fűszerkereskedelmet. „Szerencsés” Mánuel király, a zsákmányszerző portyákat vezető Afonso de Albuquerque és a felfedező Vasco da Gama ügyesen lavíroztak személyes becsvágyuk és a birodalmi célkitűzések között. Eltökélt szándékuk volt, hogy kíméletlenül eltöröljék az iszlám kultúrát, és egy keresztény birodalmat hozzanak létre az Indiai-óceán térségében. A rákövetkező évszázadban egyetlen európai birodalom sem volt ambiciózusabb, egyetlen uralkodó sem bizonyult mohóbbnak Portugáliánál és királyainál.
„A portugálok beindították a világméretű, kultúraközi interakciók láncolatát. Meghonosították a lőfegyvereket és a kenyeret Japánban, az asztrolábiumot és a zöldbabot Kínában, afrikai rabszolgákat szállítottak az amerikai kontinensre, teát Angliába, borsot az Újvilágba, kínai selymet és indiai orvosságokat egész Európába, és megajándékozták a pápát egy elefánttal. A történelem folyamán első ízben egymás látóterébe emelték a világ legtávolabbi népeit, és ámuldozó leírások sorára adtak alkalmat. A japán festők dagadozó nadrágokban és tarka kalpagokkal ábrázolták különös látogatóikat. A szingalézeket elképesztették a jövevények étkezési szokásai és természetükből fakadó nyughatatlansága, s a portugálokat »igen fehér és szépséges« emberekként írták le, akik »vas fejfedőket és csizmákat viselnek, sosem maradhatnak veszteg, s egyfajta fehér követ esznek, és vért isznak hozzá«. Az efféle képzetek, benyomások és persze a kereskedelem mélyen és tartósan hatottak bolygónk kultúráira, nyelveire, étkezési szokásaira, növényvilágára, történelmére és művészetére. S egyben a Nyugat ötszáz esztendőn át tartó uralmának kezdetét jelezték, ami csak napjainkban kezd visszaszorulni.”
